Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. 12A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. 13A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. 14Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, 15mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. 16De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor. 17Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. 18Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.

​Jn 10, 11–18

ÚTRAVALÓ

 A jó pásztor hasonlatát már jóval Jézus születése előtt is használták a keleti népek. Az uralkodókat és királyokat előszeretettel hasonlították a nyájukat legeltető pásztorokhoz. Izrael prófétái a messiás működésének hírüladására ugyancsak ezt a képet használták (vö. Ez 34). Előre jelezték, hogy a jó pásztor Dávid házából fog származni és majd egybe tereli Izrael egész nyáját. A jó pásztor hasonlata később Jézusban nyerte el teljes kibontakozását. Ő mindenki jó pásztorának bizonyult, nemcsak egy nép és birodalom, nemcsak a jámborak és szentek kizárólagos jó pásztorának, hanem mindenki jó pásztorának. Jézus a jó pásztorhoz hasonlóan gondoskodik a rövidlátó, gyenge és esendő emberekről, az egyháztól távol állókról, még azokról is, akik Őt nem ismerik, nem tudták vagy nem akarták megismerni ill. félreismerték. Jézus önfeláldozó szeretettel keres minden embert és mindenkinek vezérlő jó pásztora akar lenni. Krisztus tanítványai vagyunk és ezért az a feladatunk, hogy a jó pásztor lelkületével törődjünk egymással, keressük és támogassuk egymást. Mennyivel szebb lenne így az életünk?​