Ifjúsági Missziós Hétvége
Képek és tanúságtételek a 2014. évi missziós ifjúsági hétvégéről
|
Nagyon köszönöm ezt a lelkihétvégét!
Ez alatt a két és fél nap alatt lelkiekben is sokat gazdagodhattam. Sok jó fej embert ismerhettem meg.Az előadások is nagyon jók és érdekesek voltak, sokat gazdagodtam általuk. Itt az egyházunknak egy másik arcát ismehettem meg közelebbről, a mozalmas, vidám és befogadó arcát ahol senki sem unatkozhat mert itt mindenkinek küldetése van! :-) (Gréti) |
A missziós hétévégén való részvétel mindig nagy kegyelem számomra, itt sok lelki megerősítéssel gazdagodok, amikből aztán majd a hétköznapokban tudok táplálkozni. Az előadások érdekesek voltak, a lelki beszélgetések feltöltöttek, az imádságok elmélyítették az Istenkapcsolatomat de emellett sok vidám percben lehetett részem. A legmeghatározóbb élmény számomra a lelkigyakorlattal kapcsolatban, az az, hogy megtapasztalhattam, hogy Istenhez mindig bizalommal fordulhatok. (Réka)
|
Mi hoz téged vissza? – kérdezte tőlem valaki a lelkigyakorlatos hétvégén. Rögtön rávágtam, hogy a közösség, akik miatt már többedszerre is Budatétényt választottam hétvégi programom helyszínéül. Nagyon jó a hangulat, jókat lehet beszélgetni kicsit mélyebb dolgokról is nem csak a hétköznapok felületességével.
Aztán kicsit tovább gondoltam a kérdést. Biztos, hogy a társaság az, ami leginkább hívogató? Biztos, hogy az emberek miatt szeretek én, és még sokan mások visszajárni a nővérek lelkigyakorlataira?
Nem kellett sokat törnöm a fejem rájöttem, hogy igazából Jézus az, aki miatt én évről évre visszatérek. A nagyvárosnak ebben a csendes kis zugában, egy hatalmas ház alagsorában, az Oltáriszentségben ott van Jézus. A „föld alatt”; mégis ez a rejtett kincs hatalmas erőt ad.
Számomra a csendes adorációk azok, amik a legtöbbet adnak ezeken a lelki hétvégéken. A mindnet átható csendben térdelni, A Szentség előtt letenni bajainkat, átgondolni, hogy mire hív minket a Nagy Isten, beszélgetni Vele. Felbecsülhetetlen…
Ám mostani egy különleges alkalom volt más szempontból is. Az előadó egy református fiatalember volt, Viktor, aki a „Logos Hope” nevű hajón töltött két évéről beszélt nekünk. A Logos Hope egy olyan hajó, amely Keleti országokat körbejárva segíti a helyi szegényeket, könyvekkel és önkéntes feladatok ellátásával. A hétvégén sikerült egy nagyon jó közös beszélgetésbe is elegyednem Viktorral, ami az élményeken túl komolyabb témákról is szólt. Ez a beszélgetés is nagyon nagy élmény volt számomra.
Ha most azt kérdeznék tőlem, szeretnék-e visszatérni Budatéténybe, mindenképpen Igennel válaszolnék. Buzdítok mindenkit, hogy jöjjön bátran és élje át velünk a lelki és közösségi élményeket. (Ákos)
Aztán kicsit tovább gondoltam a kérdést. Biztos, hogy a társaság az, ami leginkább hívogató? Biztos, hogy az emberek miatt szeretek én, és még sokan mások visszajárni a nővérek lelkigyakorlataira?
Nem kellett sokat törnöm a fejem rájöttem, hogy igazából Jézus az, aki miatt én évről évre visszatérek. A nagyvárosnak ebben a csendes kis zugában, egy hatalmas ház alagsorában, az Oltáriszentségben ott van Jézus. A „föld alatt”; mégis ez a rejtett kincs hatalmas erőt ad.
Számomra a csendes adorációk azok, amik a legtöbbet adnak ezeken a lelki hétvégéken. A mindnet átható csendben térdelni, A Szentség előtt letenni bajainkat, átgondolni, hogy mire hív minket a Nagy Isten, beszélgetni Vele. Felbecsülhetetlen…
Ám mostani egy különleges alkalom volt más szempontból is. Az előadó egy református fiatalember volt, Viktor, aki a „Logos Hope” nevű hajón töltött két évéről beszélt nekünk. A Logos Hope egy olyan hajó, amely Keleti országokat körbejárva segíti a helyi szegényeket, könyvekkel és önkéntes feladatok ellátásával. A hétvégén sikerült egy nagyon jó közös beszélgetésbe is elegyednem Viktorral, ami az élményeken túl komolyabb témákról is szólt. Ez a beszélgetés is nagyon nagy élmény volt számomra.
Ha most azt kérdeznék tőlem, szeretnék-e visszatérni Budatéténybe, mindenképpen Igennel válaszolnék. Buzdítok mindenkit, hogy jöjjön bátran és élje át velünk a lelki és közösségi élményeket. (Ákos)
Az ország sok részéről érkeztünk fiatalok idén is a Szent Arnold Lelkigyakorlatos Házba, hogy először vagy újból megálljunk egy picit ebben a rohanó világban. Idén is a missziós nővérek által szervezett lelkigyakorlaton tudtunk részt venni Februárban. A három nap mottója "Mindent megtehetek abban, aki nekem erőt ad."
Bár már sokszor voltam ezen a lelkigyakorlaton, még is óriási kíváncsisággal és reménnyel vártam. Megérkezésünk után Ádám atya vitt el minket egy kis "barangolásra". Az előadás fő témája a kötődés volt a szerelemben és Istenhez. Engem nagyon megérintett, mert nem régiben volt egy szerelmi csalódásom. Segített kicsit jobban megértenem mi is bánt a történtekben. Majd későbbiekben Isten való kapcsolatunkról beszélt és a köztünk lévő kötelékről, és ennek fontosságáról. Az esti szentmise teljesen ráhangolt minket a hétvégére és összehozta a sok helyről érkezett fiatalokat.
Szombaton két nagyon érdekes előadást hallottunk Viktortól. Személyes élményét mesélte el nekünk, hogy két évre egy hajóútra ment. Ezen a hajón több száz önkéntes volt, rengeteg országból mind egy célból jöttek, hogy segíthessenek másokon és hogy hirdessék Isten szeretetét. Számomra a történetében a leghihetetlenebb az volt, hogy mekkora bátorsággal és bizalommal rendelkeztek a fiatal önkéntesek. Hiszen két évre elhagyták hazájukat, hogy máshol másoknak szolgáljanak.
Igazán megnyugtató perceket a szentségimádáson érhettem meg, a csodálatos csendben igazán tudtam Istenre figyelni. Ezen az órán megnyithattuk a szívünket Isten felé és elmondhattuk a bennünk felgyülemlett fájdalmakat. Jó volt az itt elő jövő kérdéseket megosztani valakivel, erre több lehetőség is volt. Az embernek sokszor elég ha elmondhatja mi van belül, már az sokat segít. Ezen a kis találkozáson rengeteg nyitott szívre találtunk egymásban. Nagyon jó és lelkiekben mély beszélgetéseim voltak többiekkel.
Jó volt újra egy kis lelki pihenő. Ezen a hétvégén sikerült végre kicsit megállni és az elmúlt hónap történéseit, lelki sebeimet végig gondolni, megérteni és kicsit gyógyítani. Jó volt újra a rég nem látott barátokat látni és újakat megismerni. Ráébredtem, hogy bármilyen nehéz napjaim is vannak, Isten mellettem áll és vele képes vagyok újra és újra felállni, megtehetek Ő vele bármit! (Dávid)
Bár már sokszor voltam ezen a lelkigyakorlaton, még is óriási kíváncsisággal és reménnyel vártam. Megérkezésünk után Ádám atya vitt el minket egy kis "barangolásra". Az előadás fő témája a kötődés volt a szerelemben és Istenhez. Engem nagyon megérintett, mert nem régiben volt egy szerelmi csalódásom. Segített kicsit jobban megértenem mi is bánt a történtekben. Majd későbbiekben Isten való kapcsolatunkról beszélt és a köztünk lévő kötelékről, és ennek fontosságáról. Az esti szentmise teljesen ráhangolt minket a hétvégére és összehozta a sok helyről érkezett fiatalokat.
Szombaton két nagyon érdekes előadást hallottunk Viktortól. Személyes élményét mesélte el nekünk, hogy két évre egy hajóútra ment. Ezen a hajón több száz önkéntes volt, rengeteg országból mind egy célból jöttek, hogy segíthessenek másokon és hogy hirdessék Isten szeretetét. Számomra a történetében a leghihetetlenebb az volt, hogy mekkora bátorsággal és bizalommal rendelkeztek a fiatal önkéntesek. Hiszen két évre elhagyták hazájukat, hogy máshol másoknak szolgáljanak.
Igazán megnyugtató perceket a szentségimádáson érhettem meg, a csodálatos csendben igazán tudtam Istenre figyelni. Ezen az órán megnyithattuk a szívünket Isten felé és elmondhattuk a bennünk felgyülemlett fájdalmakat. Jó volt az itt elő jövő kérdéseket megosztani valakivel, erre több lehetőség is volt. Az embernek sokszor elég ha elmondhatja mi van belül, már az sokat segít. Ezen a kis találkozáson rengeteg nyitott szívre találtunk egymásban. Nagyon jó és lelkiekben mély beszélgetéseim voltak többiekkel.
Jó volt újra egy kis lelki pihenő. Ezen a hétvégén sikerült végre kicsit megállni és az elmúlt hónap történéseit, lelki sebeimet végig gondolni, megérteni és kicsit gyógyítani. Jó volt újra a rég nem látott barátokat látni és újakat megismerni. Ráébredtem, hogy bármilyen nehéz napjaim is vannak, Isten mellettem áll és vele képes vagyok újra és újra felállni, megtehetek Ő vele bármit! (Dávid)
